Immár közel egy évtizede számos szervezet különböző módokon törekszik a városok élhetővé tételére. Ezen törekvések között, nagyszámú kezdeményezés foglalkozott a városi köztereknek a regenerálásával, általában a fizikai megújításával. Szinte minden településen közterek tucatjainak megújítására, átépítésére került sor, sok – sok millió vagy milliárd forintért.
Ugyanakkor ezek a megújítások, átépítések, rehabilitálások csak speciális részszempont mentén történtek meg, többnyire nem követve az integrált szemléletet, melyet mára már számosan ismernek és magukévá tettek.
Az egymással paralel folytatott köztérmegújító kezdeményezések azonban sok esetben anélkül történnek, hogy az aktorok tudnának egymásról, hogy ismernék egymás törekvéseit, céljait. Mindennek eredményeként a legtöbbször széttartó tevékenység nem tudott olyan eredményeket produkálni, amelyre bárki büszke lehetne, amire kezdő lépéseket követően a továbbhaladást alapozni lehetne.
A szétforgácsolt forrásfelhasználás, a különböző, nem mindig megragadható, egymástól az ágazati megközelítések miatt el-el térő célok nem eredményezték a közterek, tematikus utcák, intermodális csomópontok elvárható megújulását.
Mindenki, aki belefogott a megújítások, regenerálás valamely szempontú beindításába, önállóan tűzte ki céljait, önállóan finanszírozta azokat. Sajnálatos módon a köz-szféra és a privát-szféra együttműködése nem valósult meg ezekben a feladatokban. Annak ellenére, hogy a privát szféra (a boltok, üzletek, kereskedelmi és vendéglátó szektor) bevonása, mint finanszírozó, vagy mint programadó szerencsés együttállást eredményezhetett volna a megújítás során. Ennek következtében a jó szándékok elmentek egymás mellett.
Hatásuk az elérhetőnél kisebb volt, és ráadásul a célcsoport, azaz a lakossági szolgáltatásokat nyújtó üzletek, boltok, vállalkozások nem vették, vehették ki részüket a prosperitásuk megteremtését szolgáló feladatból. Ennek megfelelően a privát szféra elkezdett önállóan kitűzni célokat, ezzel tovább növelve a közterek megújításának, a kereskedő utcák, tematikus utcák bevásárló utcák újrateremtésének folyamatában a párhuzamosságokat, így ezzel a zavarokat is.
Javaslat, avagy egy Konferencia indokoltsága
Az "Urbanissimus Szakmai Klub a Magyar Településfejlesztés Fellendítéséért Egyesület” már régebb óta tevékenységében a városok, települések főutcáinak köztereinek megújításával, fenntarthatóvá életteli telivé tételével foglalkozik. Ebben a munkájában egyrészt számos területen segítő támogató munkát végez, a terek, utcák menedzselésével kapcsolatos szakértelmek honosítására nemzetközi együttműködéséket működtet és a várostervezés, tértervezés progresszív hazai műhelyeivel együttműködést hozott létre.
A fenti anomáliákat látva az Urbanissimus Klub egy köztérfejlesztési konferencia megszervezését tervezi. Ennek a szakmai konferenciának a célja, hogy az atomizált kezdeményezések megismerhetőkké váljanak, a szereplők egymásra találjanak és esetleg kialakítható legyen egy olyan integrált megközelítés – és ehhez a megfelelő módszertan - a különböző diszciplinák közötti párbeszéd (marketing, kommunikáció, rendezvényszervezés, turisztikai desztináció-menedzselés, imázs és arculatépítés, fizikai környezet megújítás, közlekedés, gazdaságszervezés-támogatás, stb) és kölcsön-kapcsolat építés, amely által felgyorsul, hatékonnyá válik a terek-utcák megújulása, a források integrált felhasználása, és a forrásbővítés.
Tekintettel a nemzetközi tapasztalatokra is, a főutcák, kereskedőutcák, és közterek a tervezők szemében alapvetően nem gazdasági szempontú kérdést vetnek fel, úgy gondoltuk, hogy érdemes volna egy olyan konferenciát létrehozni, ahol már a konferencia életre hívója sem csupán a szűk szakmai réteg, csoport, hanem egy olyan szervezet, amelyik a végső - vagy fölérendelt - célért felelős, azaz akinek számára fontos a gazdasági prosperitás előmozdítása. Így a térfejlesztés témájában alapvetően nem az esztétikai kérdés kerülhetne fókuszba, (bár az is része, eleme a fizikai környezet funkcionális megújításának - ami szintén annak a célnak alárendelt, hogy a belváros kereskedelme, szolgáltatása is hatékonyan, eredményesen működhessen) hanem a gazdaság és annak szegmensei.
A városok, így Budapest gazdaságának tetemes részét teszi ki a városi szövetbe ágyazott üzletek, boltok, vendéglátóhelyek szolgáltatások termelési kapacitása. Így nem közömbös a városgazdaság szempontjából ezek termelőereje, prosperitása. Ennek feltételeit hivatott javítani mindazon tervezési tevékenység is, amely felöleli a fizikai környezet megújításától az utcák-terek márkásításán keresztül, identitásuk meghatározásán és kommunikálásán át, a terek, utcák biztonságának megteremtését, a hozzáférhetőséget, komfortot, amelyek együttesen mind-mind a menedzselés témakörébe tartoznak.
Ezen szempontok egy irányba mutattak. Véleményünk szerint az összes szakmai szempontot ötvözni kívánó nagyszabású konferencia a Kereskedelmi és Iparkamaránál lenne jó kezekben. Az összefogást, együttműködést, és partnerséget létrehozni kívánó integráló gondolat, és a nagyon gyakorlati szervező-koordináló kezdeményezés hitelesen és egyben célszerűen a gazdaság erősítésén keresztül lehetséges.
A főutcák, kereskedőutcák nem esztétikai kategóriák, hanem elsődlegesen gazdasági kategória. Az utca, a tér maga is egy-egy TERMÉK, ennek megfelelően egy termék kialakításával kapcsolatos gondolkodás mentén teremthető újjá (azaz a termék megtervezésével, formatervezésével, a csomagolással, márkaépítéssel, a marketing kommunikációval, továbbá disztribúciós csatornák, sales kommunikációk által)
Mindezek együttesen indokolják, hogy felajánljuk és kezdeményezzük a BKIK vezető kezdeményező szerepét egy ilyen áttekintő, az eddigi eredményeket sorba vevő, aszámos kezdeményezést értékelő, ám ugyanakkor a jövőre vonatkozóan egy integrált, és integráló köz- térmenedzselési, kereskedelemi és tematikus utca megújítási-újratöltési -teremtési és menedzselési átfogó program lehetőségének körbejárását, avagy ilyen ajánlás kidolgozását a kormányzat, vagy a városvezetés számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése